A mumio története
Articsóka
Articsóka

ARANY MÚMIJÓ

Megrendelés»


info@mumio.co.hu


Evalar a Facebookon is


A múmijó története

Nyers mumioA múmijó a görög mumia szóból ered, amely épen megőrzött testet, múmiát jelent. A múmijó egy természetes anyag, amely főleg Oroszország ázsiai területeinek világtól elzárt, magas hegyeiben (2000-5000 méteres magasságban) található, illetőleg a szomszédos országokban (Kazahsztán, Kirgizisztán) is előfordul, mint a kőzetek repedéseiben raktározódott gyantás anyag.

A helyi lakosok a kemény kőzetekből, barlangok mélyéről gyűjtik össze a múmijót. Több hétig maradnak távol az emberek, ezalatt mindössze néhány csomaggal sikerül összegyűjteniük. A helyi lakosoknak sokszor ez az egyetlen jövedelemforrásuk, akik titokban tartják lelőhelyeiket és ez a titok apáról fiúra száll. A múmijó a barlangok mennyezetén, falain, a sziklák repedéseiben képződött „kőcseppek” , kis méretű sztalaktitok formájában fordul elő amelyek könnycseppekre emlékeztetnek, és ezért a helyiek a „hegyek könnyének” nevezik.

A múmijó eddig ismert története több mint 3.000 évvel ezelőttre nyúlik vissza. Görögország, Róma és minden bizonnyal Ázsia területén is használatos volt, valamint a sumérok is alkalmazták a gyógyításban, sőt az indiai kultúrkör „bibliája”, a Védák könyve is említést tesz róla. A Susruta-Samhita, a Charaka-Samhita, és több kínai könyv is ír róla, komolyabb problémák kapcsán. A múmijót és annak használatát orvosdinasztiák kezelték családi titokként. A múmijót Arisztotelész, Nagy Sándor tanítója, is említi műveiben, aki vizsgálta az  hatását és feljegyezte a különféle felhasználási területeit is.

Az egyház is jól ismerte a múmijót, csakúgy, mint az orvostudományok legkiválóbb középkori képviselői: Avicena, Paracelsus, Agricola, Quiricus, stb.
 
Egyik legrégebbi részletes leírását Al-Imam al Azam Abu Hanifah Muhammad (699-767) művében olvashatjuk, aki korának legjelentősebb iszlám tanítója volt. Követői az „Iszlám igehirdetők legnagyobbika” (Imam al-Aadham) névvel illeték. Abu Hanifah Muhammad  megfigyelte, hogy a méhek a méhpempőt mézzel keverték össze és fekete anyaggal vonták be. Abu Hanifa feljegyezte, hogy ez a fekete anyag, amely múmijó néven ismert, egyike a leghatásosabb szereknek a sebek és horzsolások gyógyítására. A múmijó erejéről írt megfigyelés nyomán számos követője jegyezte fel tapasztalatait, melyek szerint a múmijó az egész test erősítő szere, különösen a szívre van jó hatással. Segíti a szervek funkcionális működését, jó hatással van a szexuális életre, emésztésre, keringési zavarokra és egy sor egyébre.

O.É.T.I. Regisztrációs szám: 7706/2010